Latin-Amerika: Kihívások és lehetőségek a 21. században

A dél- és latin-amerikai kontinens aktuális belpolitikai kérdéseiről, valamint a térség államainak kereskedelmi politikájáról is szó volt a Nemzetközi Kapcsolatok és Diplomácia Tanszék valamint a Közgazdaságtani és Nemzetközi Gazdaságtani Tanszék közös online rendezvényén.

A dél-amerikai országok mezőgazdasági szerkezetéről, a kávé, a kakaóbab, a banán és a szója termesztés gyarmati időkig visszanyúló történetéről, valamint a 21. század legjellemzőbb tendenciáiról is kaphattak információt az érdeklődők. Szente-Varga Mónika egyetemi docens előadásában beszélt a kontinens másik jellemző gazdasági ágazatának, a nemesfém-bányászatnak és –kereskedelemnek napjainkban jelentkező kihívásairól is. Az arany termelés tekintetében a világranglista első tíz helye között szerepel két latin-amerikai állam (Peru és Mexikó), akik a térség egészének életében jelentős szerepet játszanak. Az arany mellett az ezüst-, a lítium- és a rézkereskedelem is fontos részét képezi a latin-amerikai államok GDP-jének, de urántartalékokat is több helyen rejt a talaj ­– hangzott el az előadáson. Ecuador és Venezuela példáján keresztül pedig azokra a kérdésekre is választ kaphattak az érdeklődők, hogy miként zárult le a Texako-ügy, mi lesz a Yasuni Nemzeti Park alatt található kőolajkészletek sorsa, illetve milyen hatással van a venezuelai válság a szomszédos országok kábítószer-kereskedelmére. A Dél-Amerikában óriási pusztítást végző koronavírusjárvány kapcsán Szente-Varga Mónika kiemelte: nem lesz könnyű a talpra állás, de a járvány után elképzelhető, hogy hangsúlyosabb szerephez jutnak a regionális törekvések. Az előadó szerint ehhez az is kell, hogy a dél-amerikai országok elfogadják Brazília vezető szerepét a kontinensen.

 

Szöveg: Zavodnyik Blanka