Merre tovább magyar munkaerőpiac?

A koronavírus járvány világszerte a turizmust érintette a legérzékenyebben, de például a technológiai cégek tovább erősödtek - hangzott el az NKE Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézet (GVKI) online eseményén, amelyen a munkaerőpiac aktuális helyzetéről tanácskoztak a résztvevők.  

Az 1980-as évektől a legutóbbi pénzügyi világválságig tartó három évtizedben nem nagyon érték a gazdaságot jelentősebb sokkok. „Felkészületlenül álltunk szembe a 2008-as pénzügyi válsággal, túl optimistán közelítettük meg a történéseket” – hangsúlyozta Várpalotai Viktor, a Pénzügyminisztérium munkatársa. A GVKI kutatója rámutatott. hogy a mostani, járvány által kiváltott válság viszonylag kedvezőbb helyzetben köszöntött be, mint a 12 évvel korábbi, így a kormányok jobban tudtak arra megfelelően reagálni. A tavaszi járványhullám gazdasági szempontból kezdetben kínálati sokk-szerű volt (lezárások, termelésleállás, termelési láncok megszakadása), azonban az enyhítések után erősödött a keresleti sokk-hatás (bizonytalanság, óvatossági megfontolások erősödése, a tartós megtakarítások emelkedése). A korábbi válságokból tanulva az Európai Unió tagországai jelentős mértékű, a GDP arányában is hatalmas kárenyhítő csomagokkal igyekeznek segíteni a gazdaság talpra állását. A szakember szólt arról is, hogy a jelenlegi válság a turizmust érintette a legérzékenyebben, de például a technológiai ágazat szerepe erősödött. Kolozsi Pál Péter, a GVKI munkatársa a munkaérőpiaci fejleményekről szóló elemzésében kifejtette: a mostani válság (Great Lockdown) nem likviditáshiányból, keresletvisszaesésből vagy túltermelésből ered, mint a korábbi 1928-as Great Depression, vagy a 2008-as Great Recession, hanem az emberek mobilitásának visszaeséséből, vagyis a társadalmi érintkezések radikális csökkenéséből.

Az önkormányzatok és vállalatok működésében egyre kiemeltebb szerepet játszanak a digitális megoldások – hangsúlyozta előadásában Szép Roland, a Vállalkozás Vezérlő Kft. tanácsadója. A cél a munkahelyek megőrzése és a cégek hatékonyabbá tétele, az ügyfelek megtartása. A probléma azonban túl nagy: az alacsony költségvetés, valamint az informatikai tudás és háttér ellehetetleníti a gazdasági résztvevőket, a digitalizációs lemaradás mindenkit érint. A munkahelyek védelmében hozott gazdaságpolitikai intézkedések fontosságáról szólt az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára. György László hangsúlyozta, hogy a koronavírus kedvezőtlen gazdasági hatásának mérséklésére márciusban indított gazdaságvédelmi akcióterv a munkahelyek megőrzésében is eredményesnek mondható. „Idén szeptemberében ugyan 23 ezerrel kevesebben dolgoztak, mint az előző év azonos időszakában, de most több mint 740 ezerrel több embernek van munkája, mint 2010 januárjában”- tette hozzá a szakember. György László szólt arról is, hogy a regisztrált álláskeresők száma újra 300 ezer alá csökkent.

Az online konferencián több kerekasztal-beszélgetést is rendeztek, amelyeken szó volt például az érdekképviseletekről, a digitalizáció gazdasági szerepéről, valamint arról is, hogy a turizmus visszaesése milyen kihívások elé állítja a fővárost.

 

Szöveg: Pap Melinda

Fotó: Szilágyi Dénes