„A volt kommunista országokra, így Magyarországra is jellemző, hogy a hosszútávú tervezés nem játszik fontos szerepet a pénzügyek terén”- hangzott el az NKE Közgazdaságtani és Nemzetközi Gazdaságtani Tanszék legutóbbi online rendezvényén, ahol a pénzügyi kultúrával foglalkoztak a résztvevők.
Fülöp Katalin, az ÁNTK egyetemi docense előadásában elmondta, hogy a pénzügyi kultúra iránti érdeklődést az utóbbi időben a jelzáloghitel-válság mellett az uzsoraügyek, brókerbotrányok és a nyugdíjkrízis is felerősítette, de hozzájárultak ehhez a pénzügyi innováció világában keringő hatalmas pénzösszegek is. A szakember megemlítette azt is, hogy a koronavírus-járvány által okozott gazdasági válság növelte a bizalmatlanságot a pénzügyi térben is. Az online előadáson a felnőttek pénzügyi tudatosságát vizsgáló tanulmányok mellett a fiatalok szokásaival is megismerkedtek a résztvevők. „Elszomorító például, hogy a kamat és a kamatos kamat közötti különbséget a magyar fiataloknak csak mintegy 18 százaléka ismeri”- emelte ki Fülöp Katalin. Emellett az is kiderült, hogy a magyar háztartások jelentős része nem figyel a kiadásaira, nem készít költségvetést, nem viselkedik megfontoltan a pénzügyei terén. A fiatalok pénzügyi tudatosságának szintje azért is van alacsony szinten van, mivel rövid távra terveznek, kis pénzzel. Az Y-generáció tagjai olyasmiket kérnek számon a bankokon, mint például a jegyekhez, fesztiválbérletekhez való kedvezményesebb hozzáférés, valamint az izgalmasabb bankolás-élmény. “A pénzügyi kultúra magvait jobban el kellene vetni” - emlékeztetett a szakember.
Szöveg: Pap Melinda
Fotó: Szilágyi Dénes