A Nemzeti Közszolgálati Egyetem államtudományi mesterképzésén tankönyvként használják majd a Jogalkotástan című művet, amelyet a napokban mutattak be az intézményben. A többségében az egyetem oktatói által írt hiánypótló kiadvány a jogszabályok és jogi normák teljes életciklusát végigkíséri. A könyv a szerzők szándékai szerint haszonnal forgatható majd a gyakorlati jogszabály-előkészítésben és szerkesztésben is.
A könyvbemutatón Koltay András rektor a tankönyv egyik erényeként kiemelte, hogy olyan jelenségekről is olvashatunk benne, amelyek nem a hagyományos értelemben vett jogalkotás részei, így például a szokásjog vagy a bírói jog is megjelenik a műben. „Nagy büszkeség, hogy ez a kiválóan szerkesztett kötet nem a jogi karok egyikén, hanem a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen született meg”- fogalmazott Koltay András, aki szerint valószínűleg nagy segítséget jelent majd a könyv mindazok számára is, akik a jogalkotói munkában vesznek részt. Kis Norbert fejlesztési rektorhelyettes arról szólt, hogy az államtudományi mesterszakon hamarosan debütáló szabályozás és kodifikáció című tantárgy oktatásának egyik fő eszköze a most bemutatott Jogalkotás című könyv, de emellett esetgyakorlatok is segítik majd a hallgatókat a képzés során. A tantárgyfelelős szerint ugyanis a szabályozási ismeretek elsajátításhoz nélkülözhetetlen a gyakorlás. Smuk Péter alkotmányjogász, az ÁNTK dékánja arról beszélt, hogy a tankönyvben fellelhető ismeretek a jogállamiság hétköznapi praktikumát tartalmazzák. „A politikai döntések akkor tudnak megvalósulni a mindennapokban, ha azokat átírják egy jogi normába. A jogalkotási tevékenység mögött tehát egyfajta társadalmi irányítási tevékenység és szándék is van”- fogalmazott. Szerinte a demokrácia révén egyes politikai pártok és szervezetek megszerzik a döntéshozatal lehetőségét és ezáltal jogot tudnak alkotni, de akár vissza is tudnak élni vele. Ezt el kell kerülni, hiszen ha például bekerülne az alkotmányba a visszamenőleges hatályú adóztatás lehetősége, akkor „a politika győzedelmeskedne a demokrácia fölött”. Smuk Péter szerint a könyv kiválóan alkalmas arra, hogy a jogalkotók megismerjék a jogszabályalkotási, szövegezési szabályokat illetve a jogi normák jogrendszerbe való elhelyezését, logikáját.
Szabó Zsolt szerint a hiánypótló mű 12 fejezete teljeskörű elméleti és gyakorlati tudást összegez enciklopédikusan és kézikönyvszerűen. Az ÁNTK tudományos főmunkatársa szerint a magyar parlamentarizmus harmincadik évfordulójára készülve nem is lehetne aktuálisabb a kiadvány. A Jogalkotás című könyv olyan fejezeteket tartalmaz, mint például a jog alapfogalmai, a jogforrások, a jogszabályos érvényessége és hatályossága, a jogalkotási eljárás, a jogszabály formai tagolása vagy a jogalkotás tartalmi követelményei. Szabó Zsolt elmondta, hogy többségében magyar tudományos munkákból táplálkozik a könyv, hiszen elsősorban a magyar jogalkotókhoz szól a kiadvány.
A szakember szólt arról is, hogy nemzetközi összehasonlításban is sok jogszabály születik hazánkban. Az elmúlt három évtizedben a magyar országgyűlés mintegy 5 ezer törvényt fogadott el, és mintegy 10 ezer kormányrendelet született. Németországban ezalatt az idő alatt 4 ezer, az Egyesült Királyságban pedig 1220 törvényt fogadtak el. Az Egyesült Államokban ugyanakkor valamivel többet, 6273-at.
A könyv szerkesztője, Tóth J. Zoltán is arról beszélt, hogy nálunk nagyon gyors a jogalkotás ritmusa, akár központi, akár önkormányzati szinten. A Károli Gáspár Református Egyetem docense szerint a kiadvány szerzői nemcsak elméleti, hanem gyakorlati szakemberek is, ez is biztosítja, hogy nemcsak tankönyvként, hanem gyakorlati kézikönyvként is használható a mű. A kötet szerzői: Kovács Endre Miklós, Köbel Szilvia, Szilvásy György Péter, T. Kovács Júlia, Tóth J. Zoltán. A kötetet lektorálta: Mázi András. A kiadvány a Dialog Campus gondozásában jelent meg.
Szöveg: Szöőr Ádám
Fotó: Szilágyi Dénes