A hallgatói és a tudományos siker képlete

A teljesítmény és a siker feltételeiről, valamint a hálózatkutatás gyakorlati hasznairól is beszélt Barabási Albert-László a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. Az előadás után bemutatták a neves hálózatkutató által lektorált és az NKE kutatóinak közreműködésével készült kötetet.

Koltay András rektor megnyitójában arról beszélt, hogy az egyetemen három éve kezdődött a hálózatkutatási tevékenység, amely sok, az intézményben művelt tudományterülethez kapcsolódik. Ráadásul 2017 tavaszán az Egyetem a Digitális Jólét Program részeként közreműködött Magyarország Hálózatkutatási Stratégiájának megalkotásában. „A három év nem valaminek a lezárása, hanem egy következő kezdetnek a nyitánya” – utalt a rektor az intézményben nemrég megalakult, Auer Ádám által vezetett Hálózattudományi Kutatóműhelyre, amelynek kutatóit Barabási Albert-László készítette fel. Gál András Levente, a Digitális Jólét Program szakmai vezetője úgy látta: az NKE tud annyira korszerű lenni, hogy falai között olyan hallgatók végezzenek, akik hallanak a digitális államkormányzásról. A szakember szerint a hatékony közigazgatásban szükség van innovációkra, a profi adatgazdálkodás és a hálózatkutatásból származó algoritmusok használata pedig olyan új témák, amelyek felkarolása fontos a nemzetközi tudományos mezőnyben, ahol az NKE is nagy versenyben van.

„A teljesítmény rólad szól, a siker rólunk” – ez volt a legfontosabb megállapítása Barabási Albert-László A hallgatói és a tudományos siker képlete című előadásának. A Northeastern University és a Harvard kutatója arra a kérdésre kereste a választ, milyen módon határozza meg a tevékenységünket és sikerünket, ha hálózatban vagyunk? Mint elmondta: a teljesítmény mindig az egyénről szól, a siker pedig az, amit ebből a társadalom észrevesz. A kutató a világhírű teniszező, Novak Djokovic példáján keresztül mutatta be azt a képletet, amely teljesítménye alapján jósolja meg sikergörbéjét. Ez alapján levonható az a konklúzió, hogy a sportban a teljesítmény meghatározza a sikert. Annak ellenére, hogy az élen lévők teljesítménye között igazán nagy különbségek nincsenek, ám ami a sikert illeti ott már nagyságrendekkel másabb a helyzet. A kutatói életben a „siker bármikor beüthet” – hangoztatta Barabási Albert-László, aki szerint egy kutatónak érdemes energiát fektetnie az újabb és újabb cikkek megírásába, mert nem tudható, melyik lesz „a legnagyobb dobása”, ami meghozza a sikert. Ebben az esetben nem a teljesítménynek, inkább a próbálkozásnak van korhatára. Más a helyzet a művészetek terén. Mint elhangzott: itt a hálózatoknak is szerepe van a siker elérésében. Barabási Albert-László kutatócsoportjával felépítette a világ 500 ezer művészének karrierútját. Arra keresték a választ, hol kell kiállítania egy művésznek ahhoz, hogy sikeresebb helyre kerüljön? A kutatás eredménye lett az a művészeti háló, amely meghatározza a karrierutakat. Kiderült az is: a magyar, vagy kelet-európai művészeti klaszter meglehetősen izolált, innen ugyanis nehéz kijutnia egy művésznek a világ valamely nagy sikerrel kecsegtető galériájába. A kutatás megmutatta: ha a teljesítmény nem mérhető, akkor a sikert a hálózatok határozzák meg.

Az előadás után bemutatták a Hálózatok a közszolgálatban című könyvet, amely a Semmelweis Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatói közötti együttműködés eredménye. Smuk Péter, a kiadványt bemutató Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar dékánja elmondta: a könyv rengeteg példát hoz arra, hogy a közigazgatáson belül hol hasznosíthatók a hálózatkutatás eredményei. A dékán érdekességként említette azt a kutatást, amely például a Ludovika Campus wifi használati szokásait mérte fel. Smuk Péter felhívta a figyelmet arra is: a tudományos életben divatos a nagy adathalmazok elemzése, ezen adatoknak elemei, elemzői és alakítói is lehetünk.

 

Szöveg: Tasi Tibor

Fotó: Szilágyi Dénes