Magyar és orosz kutatók regionalitásról szóló tanulmánykötetét, illetve Magyarország Alaptörvényének rendhagyó preambulumát elemző írást mutattak be a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. A kötetek szerkesztői Koller Boglárka nemzetközi rektorhelyettes és Patyi András prorektor, egyetemi tanár.
Az Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar (ÁNTK) által szervezett könyvbemutatón Smuk Péter dékán arról beszélt, hogy a kar tudomány kommunikációs mezejének különösen fontos elemei a nemzetközi együttműködések, a két kötet pedig megmutatja „milyen tematikában mozog a kar tudományos közössége.” A könyvbemutatón elsőként a magyar-orosz kutatói együttműködésben készült, Lexington Books kiadó által megjelentetett The Regional World Order: Transregionalism, Regional Integration, and Regional Projects across Europe and Asia című könyvet mutatta be Palánkai Tibor egyetemi tanár, akadémikus és Martonyi János volt külügyminiszter. Az NKE tiszteletbeli doktora szerint a könyv „rendkívül időszerű”, ugyanis bemutatja a világban egyre erősödő regionalizációs, lokalizációs folyamatokat. Martonyi János meglátása szerint a multilaterális kereskedelmi rendszerek problémásak, mert 10-15 éve nem mozdulnak előre, aminek következtében is megindul „a világkereskedelmi szabályozás szerkezetének regionalizálódása.” A volt külügyminiszter szerint nagy kérdés, hogyan tud két regionális tömb szabadkereskedelmi típusú megállapodást kötni. Itt még nem tartunk, de a könyv tudományos elemzései előkészítik mindezt. Martonyi János felhívta a figyelmet a világ egyik fő kérdésére: milyen regionális rendszereken keresztül érvényesül majd a kínai dominancia? Ennek nyomán pedig felvetődik a transz – és interregionális együttműködések egyik fő problémája: a biztonság. Palánkai Tibor egyetemi tanár a bemutatón azt mondta: a 13 szerző részvételével íródott mű 14 fejezeten keresztül elemez fontos folyamatokat, „nagyon nagy értéke, hogy gondolatébresztő.” Az akadémikus a tanulmányok kapcsán beszélt a hatalmi viszonyok átrendeződéséről is, amelynek kapcsán az atlanti régió veszít pozícióiból, az eurázsiai pedig nyerhet. Az elindult átrendeződés még az elején tart, bizonytalan a kimenetele. Palánkai Tibor elmondása szerint ugyanis ma a globális GDP több, mint felét az atlanti térség adja, tehát még mindig domináns, az intellektuális kapacitások jelentős része erre a régióra korlátozódik. Koller Boglárka a kötet szerkesztője viszontválaszában elmondta: az NKE együttműködik a Moszkvai Diplomáciai Akadémiával, ennek mérföldköve a közös munka az orosz kutatókkal és a most megjelent kötet, valamint annak publikálása az Egyesült Államokban. A nemzetközi rektorhelyettes leszögezte: szerkesztőként a kötet megállapításainak egy részével nem értett egyet, de a munka jól megmutatta, mit gondolnak másképp az orosz kutatók a regionalizmusról, a világrendről. A könyv és a kutatások egyébként az oktatásban is hasznosulnak, hiszen az eredményeket angol nyelvű mesterkurzuson az NKE hallgatói is megismerhetik.
Az eseményen bemutatták a Patyi András által szerkesztett Rendhagyó kommentár egy rendhagyó preambulumról, Magyarország Alaptörvénye, Nemzeti Hitvallás című, a Dialóg Campus Kiadó gondozásában megjelent könyvet is, amelynek kapcsán Balogh Elemér egyetemi tanár az alaptörvény elnevezéséről beszélt. A megnevezés ugyanis „lefoglalt jelentéstartalmat” hordoz a közjogi szótörténeti hagyományban, egykoron ugyanis a sarkalatos törvényeket nevezték így, tehát az alaptörvény nem az alkotmány szinonimájaként volt használatos. Az új Alaptörvény azonban új, minőségi jelentéstartalmat hozott. Balogh Elemér kiemelte Horváth Attila alkotmánybíró tanulmányát, amely a magyar államiság fejlődésének alapkérdéseit Szent Istvántól Antall Józsefig mutatja be. Stumpf István szerint a több mint 500 oldalas, 14 szerző 22 írását bemutató mű egy markáns, veretes válasz azokra a „liberális fanyalgásokra”, amelyek a preambulumra vonatkoztak az új Alaptörvény elfogadásának időszakában. A professzor szerint a kötet bemutatja, hogy egy korábbi „értéksemleges” alkotmányt, egy „értéktelített” alaptörvény váltott fel. A szerkesztő, Patyi András arról beszélt, hogy az 1949-ben, Sztálin 70., valójában 71. születésnapjára született alkotmány stigmája egészen 2012-ig velünk volt, azt ugyanis nem sikerült leváltani 1989-ben. A ’49-es alkotmány egy „istentagadó, lélekpuszító politikai rezsimnek teremtette meg az alapját”, amit egy „értékpótló, lélekemelő, Istenhez visszaforduló, mélyérzésű alaptörvény” kellett, hogy váltson – fogalmazott Patyi András, aki szólt a szerkesztés elveiről is. Mivel a kötet témája, a preambulum félúton van a tételes normaszöveg és az ünnepélyes deklaráció között, ezért vele kapcsolatban értelmező tanulmányok születtek. Ezért tér el azok hosszúsága, van köztük hat oldalas írás, de 40 oldalas elemzés is. A kötet célja, hogy segítse a Nemzeti Hitvallás értelmezésének munkáját és jogi gondolkodásban való felhasználását – jelezte Patyi András.
A kötetbemutatók után Kaiser Tamás az ÁNTK tudományos dékánhelyettese a kar idei tudományos eredményeiről és kiadványairól beszélt. Mint mondta: ebben az évben 60-65 kiadvány látott napvilágot, amit a kar kutatói jegyeznek. Ezek a kiadványok a tudományos élet minden műfaját lefedik a monográfiától, a tanulmányokig. A művek között tankönyvek és jegyzetek is találatók, amely bizonyítja, hogy a tudományos munkák eredményei az oktatásban is visszaköszönnek – emelte ki Kaiser Tamás.
Szöveg: Tasi Tibor
Fotó: Szilágyi Dénes