Bemutatták a Jó Állam Jelentés 2019 első változatát

Tudományos konferencián mutatták be és vitatták meg az idei Jó Állam Jelentés első verzióját a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. Az immár ötödik éve megjelenő, tudományos hátterű kormányzati teljesítményértékelés az intézmény Kutatásmódszertani és Mérésügyi Irodája koordinálásával készült. A konferencia célja volt, hogy a Jelentés és hatásterületei iránt érdeklődők betekintést kapjanak a szakmai műhelyek folyamatban levő munkájába.

Az NKE megalakulása óta folyamatosan bővíti és fejleszti a jó állammal, a jó kormányzással kapcsolatos kutatásait. Az első Jó Állam Jelentés 2015-ben jelent meg, amely saját adatbázisra támaszkodó autonóm értékelési rendszer működtetésével adott visszacsatolást a kormányzati hatékonyság változásairól. A kutatás nem titkolt célja volt, hogy az évenként megjelenő jelentések a kormányzati döntések támogatásának egyik lehetséges, tudományosan megalapozott eszközévé váljanak. A 2019-es Jelentés közel 30 egyetemi tanár és kutató bevonásával, mintegy 150 területen és ugyanennyi mutatószám segítségével vizsgálta a kormányzás gyengeségeit és erősségeit; értékelte többek közt a gazdaság, az egészségügy, a jogbiztonság, a környezetvédelem, a demokrácia és számos más terület fejlődését és problémáit. A Jelentés eredményei az idei évben is egy jól áttekinthető, sakktáblára emlékeztető színes mátrixban, az ún. Jó Állam Mozaikban jelentek meg, amely a Jelentés hat tematikus egységét képező hatásterületek valamennyi dimenzióját háromfokú skálán (erősödés, optimista várakozás, fejlesztendő terület) értékelte.

A jelentés maga változékony, a készítők és a felhasználók igényeit egyaránt követő, interaktív műfaj, a Jó Állam Jelentés koncepciójának kidolgozottságát azonban jól mutatja, hogy első megjelenése óta közel azonos formában kerül kiadásra” – emelte ki előadásában Kaiser Tamás egyetemi docens, a Jelentés szerkesztője és a Jó Állam-kutatások szakmai vezetője. A bevezetőt követően a hatásterületek vezetői, kutatói adtak betekintést szakmai műhelymunkáikba a Jelentésbe kerülő mutatók, valamint az azokból levonható következtetések és egyéb specifikus szempontok ismertetésével. „A Jó Állam Jelentés indokoltságát jól mutatja, hogy a nemzetközi felmérések szerint a globális kockázatok sorában – a környezeti és egyéb veszélyek mellett – kiemelt helyen szerepelnek a biztonsággal kapcsolatos kockázatok” – hangsúlyozta Kis Norbert egyetemi tanár, fejlesztési rektorhelyettes, a biztonság és bizalom hatásterület vezetője. A pénzügyi stabilitás és gazdasági versenyképesség hatásterületet Csath Magdolna egyetemi magántanár, a fenntarthatóság hatásterületet Besenyei Mónika, a közösségi jóllét hatásterületet Báger Gusztáv egyetemi tanár, a demokrácia hatásterületet Smuk Péter egyetemi tanár, az Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar dékánja, a hatékony közigazgatás hatásterületet pedig Fibinger Anita hatásterületi kutató mutatta be.

A konferencia előadásai alapján a biztonság és a pénzügyi stabilitás területén mérhető a legjobb eredmény, emellett az innováció és a fenntartható fejlődés mutat gyengébb pontokat. Az előadásokat követő hozzászólások többek közt a kutatás koncepcionális kereteit, illetve a kiadványsorozat folytatásának igényét érintették. A Jelentés további szakmai, illetve kiadói munkálataira a konferencián megfogalmazásra kerülő szakmai visszajelzések beépítését követően kerül sor, a Jó Állam Jelentés végleges formában várhatóan 2020 tavaszán jelenik meg.

A Jelentés első változata az egyetem honlapján elérhető: https://joallamjelentes.uni-nke.hu/kiadvanyok/jo-allam-jelentes-2019-elso-valtozat/

 

Szöveg: Galambos Anikó

Fotó: Szilágyi Dénes