NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM
Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar

Az adórendszer német szemszögből

A Német Nyelvi Kör november 27-i előadásán Oliver Sievering professzor, a ludwigsburgi Közigazgatási Főiskola oktatója a német adórendszert mutatta be több ponton összehasonlítva azt a magyar szabályozással.

Az előadáson elhangzott, hogy a német központi költségvetés jelenleg jól áll: az adóbevétel az elmúlt húsz év alatt szinte megduplázódott, és 2018-ban mintegy 58 milliárd euró többletet halmozott fel, amit részben adócsökkentésre, nyugdíjemelésre, részben környezetvédelemre és az energiareform finanszírozására fordítanak. A német szövetségi költségvetés főösszege mintegy 350 milliárd euró, ez a magyarnak közel ötszöröse, és a bérszínvonal is jóval magasabb Németországban. Bár ott országon belül is komoly különbségek vannak, még a legalacsonyabb átlagbért felmutató Szászország (havi bruttó 2500 Euró) is jóval a magyar átlag fölött van, nem is beszélve a tartományok között rekorder Baden-Württenbergről, ahol ez az összeg eléri a 3600 Eurót.

Az adóbevételek Németországban a szövetségi, tartomány és önkormányzati szint között oszlanak meg. Magyarországon és Németországban is a legnagyobb adóbevétel az általános forgalmi adóból (áfa) és a személyi jövedelemadóból (szja) származik, a két adónem azonban igen eltérő a két országban. Míg a magyar 27%-os áfa-kulcs az EU-ban a legmagasabb, a német kulcs csupán 19%. A mi személyi jövedelemadónk általános 15%-os szintjéhez képest ugyanakkor 10000 Euróig a német bérek adómentesek, efölött azonban progresszív rendszerben, 14%-tól egészen 42%-ig tart az adókulcs. Ennek köszönhetően az összes személyi jövedelemadó felét a legmagasabb jövedelmű, felső 10% fizeti. A német minimálbér 9,19 euró óránként, ez több mint háromszorosa a hasonló magyar értéknek. A vállalkozási nyereségadó azonban az EU-ban nálunk a legalacsonyabb: 9%, míg a németeknél 29%.

Oliver Sievering professzor kitért a környezetvédelem szempontjára is: az elektromos áram - adótartalma miatt - Németországban az egyik legdrágább az EU-ban, nálunk pedig majdnem a legolcsóbb. A német kormány 2021-től szén-dioxid adót vezet be (CO2 tonnánként 10 euró, ami 5 év alatt 35 euróra nő), amely 5 év alatt 10 centtel drágítja majd meg a benzinárakat, ám a zöldek ennél is magasabb mértéket, literenként 50 cent árnövekedést javasolnak, például éppen az előadást követő péntekre meghirdetett nagy tömegtüntetéseken – fejezte be adóügyi körképét az előadó.

Szöveg: Szabó Zsolt

Fotó: Szilágyi Dénes


Címkék: német nyelvi kör