A jogi doktori iskolák működésének aktuális helyzetéről, a területet érintő problémákról és a megoldás lehetséges útjairól tanácskoztak a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. A rendezvényen a doktori fokozatot szerzettek jövőképéről is szót ejtettek.
A tanácskozáson a magyarországi egyetemeken működő jogi karok, valamint az állam – és jogtudományi képzésekben érintett intézmények képviselői, a szakminisztérium, a Magyar Akkreditációs Bizottság, az Országos Doktori Tanács és a doktoranduszok képviselői vettek részt. Smuk Péter az NKE Államtudományi és Nemzetközi Kar dékánja, az ülés levezető elnöke emlékeztetett a hat héttel ezelőtti debreceni találkozóra, amelynek folytatásaként egyebek mellett az akkreditáció, a képzés rendszere és a finanszírozás témakörében tudnak tapasztalatokat szerezni. A doktori iskolák működésének helyzetképéről Szabadfalvi József beszélt. A Debreceni Egyetem Marton Géza Állam – és Jogtudományi Doktori Iskola professzora vitaindító előadásában szólt az új típusú akkreditációról, amelynek keretében hatfős bizottság vizsgálja majd, hogy egy-egy doktori iskola megfelel-e a követelményeknek. Az eljárás jelentős, mintegy 1,7-2,7 millió forint közötti költséget ró majd az amúgy is szerény anyagi lehetőségekkel rendelkező iskolákra. Szó volt még a képzés új jelenségéről, a doktori szigorlatot felváltó komplex vizsgáról, amelyet a negyedik félév végén kell a jelölteknek teljesíteni. Erről a vizsgakövetelményről vegyes a vélemény, így felmerült a kérdés: szerencsés-e ilyen vizsgával felváltani a doktori szigorlatot? Az egyetemi tanárok kinevezésével kapcsolatban elhangzott: a Q1, Q2-es minősítésű periodikákban való publikálási kötelezettségben az jelent nehézséget, hogy a jogi területen kevésbé ismertek ilyen szaklapok, ráadásul ami van, az is rendszeresen változik. A tanácskozás vitájában szó volt még a 2+2 éves képzési rendszer hátrányairól, amelyben nem lehet a jogi doktori fokozat megszerzéséhez elengedhetetlen monográfiát megalkotni. Ráadásul a doktori képzések résztvevői igyekeznek tovább bennmaradni a rendszerben, mert ösztöndíjuk összege nagyobb, mintha végzett doktorként tanársegédi állást vállalnának. A helyzet megoldására egyébként korábban, a debreceni ülésen javaslatokat is megfogalmaztak az ott jelenlévő igazságügyi miniszter felé – hangzott el a tanácskozáson.
Szöveg: Tasi Tibor
Fotó: Szilágyi Dénes