Japán geopolitikai helyzetéről tanácskoztak

Japán stratégiai érdekeiről, társadalmi kihívásairól, geopolitikai helyzetéről, az ország katonai kapacitásairól, valamint regionális, nagyhatalmi szerepéről szólt a Magyary Zoltán Szakkollégium rendezvénye. A témáról Bartók András beszélt, akinek szakterülete a japán nyelv, valamint a szigetország biztonság- és védelempolitikája.

„Amikor Japánra gondolunk, nem a nagyhatalom szó jut róla először eszükbe” – fogalmazott Bartók András, aki szerint elsősorban az Amerikai Egyesült Államokra asszociálunk a fogalom kapcsán. A biztonságpolitikai szakirodalom Japánt mégis a nagyhatalmak közé sorolja. Több tényező alapján lehet mérni egy ország befolyását, hatalmát. A geopolitika ezen belül az adott ország döntéseivel, érdekeivel, szövetségeseivel foglalkozik. A Nemzetközi Kapcsolatok és Diplomácia Tanszék munkatársa elmondta, hogy öt kérdésre adott válasz határozza meg egy ország geopolitikai kódját: Kik a mostani és a jövőben lehetséges szövetségesei? Kik a mostani és lehetséges ellenségei? Hogyan tudjuk megőrizni a mostani és bevonzani a lehetséges szövetségeseket? Hogyan tudjuk elrettenteni az ellenségeket és kezelni a jövőbeni fenyegetéseket? Milyen érveléssel igazoljuk e négy kérdésre adott válaszukat a nemzetközi térben és a közvéleménye felé? Bartók András szerint a nagyhatalmak esetében szokás beszélni globális geopolitikai kódról. Elhangzott, hogy amikor Kína körbenéz a világban, geopolitikai szempontból két szigetláncot lát. Ezek gátolják vagy gátolni tudják Kína világtengerekhez és ezeken keresztül a világkereskedelemhez való kijutását. „Az első szigetlánc Japánból indul és gyakorlatilag az Egyesült Államok ázsiai szövetségesei alkotják, vagyis beletartozik Tajvan, a Fülöp-szigetek, az ASEAN-országok és befejeződik a Malaka-szorosnál” – sorolta Bartók András. Ez az a terület, ahol a világ tengeri kereskedelmének javarésze áthalad, s ez az a terület, ahol Kínát gátolni tudják az ehhez való hozzáférésben. A második szigetlánc az Egyesült Államok Távol-keleti támaszpontjait, területeit jelöli, mint például Guam és Ausztrália. Kína próbálja megszerezni ezeket a területeket, így a bezártsági szigetláncba komoly szerep jut Japánnak.

Japán geopolitikai kódját nem könnyű megérteni. A szigetország érdeke, hogy a tengeren történő nemzetközi kereskedelem részese legyen, vagyis Amerika normáinak és világrendjének a fenntartásában érdekelt. A régió stabilitása, a hajózhatósága és a békés nemzetközi viszonyok létfeltételek Japán számára. Lokális kihívásként azonosíthatjuk Észak-Koreát, Kínát és valamelyest Oroszországot is. Annak érdekében, hogy pontosabban megértsük a japán geopolitikai érdekeket és a kihívások természetét, Bartók András bemutatta az ország politikai rendszerének sajátosságait. A társadalmi kihívásokról elhangzott, hogy demográfiai sokkra kell számítani, ugyanis 2010 óta csökken a japán lakosság. Egyszerre fogy és öregszik a társadalom: amíg jelenleg 3,6 dolgozóra jut egy 65 év feletti ellátásra szoruló, addig ez 2050-re 1,3 dolgozóra csökken. „1994 óta családtámogatási programokkal próbálják megoldani a helyzetet, ami nem bizonyult sikeresnek. Másik ötlet a munkaerőpiac megreformálása, melynek hatása még bizonytalan” – hangsúlyozta a Nemzetközi Kapcsolatok és Diplomácia Tanszék munkatársa. Az előadásban szó volt még az ázsiai biztonsági komplexumot érintő fenyegetésekről, illetve japán katonai erejét is részletesen megismerhették a résztvevők.

A témáról bővebben a Bonum Publicum magazin novemberi számában olvashatnak.

Szöveg: Juhász Katalin

Fotó: Szilágyi Dénes