Afrika gazdasága napjainkban

Az Afrikai Üzleti Tanulmányok Közép-európai Tudásközpontja a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel közösen szervezte meg első vitadélutánját, melynek középpontjában Afrika gazdaságának jelenlegi helyzete állt. A nemrégiben létrehozott Tudásközpont célja egy olyan szakmai műhely teremtése, amely az Afrikával foglalkozóknak és a kontinens iránt érdeklődőknek lehetőséget nyújt a tudáscserére.

Bihari László köszöntőjében elmondta, hogy érdemes figyelni gazdasági szempontból is erre a térségre, hiszen számos afrikai ország nagyobb gazdasági növekedést produkál, mint néhány európai állam. „Teljesen más az üzleti környezet. Fontos, hogy az afrikai kontinens iránt érdeklődő vállalkozások reális elvárással rendelkezzenek, és hogy ismerjék az afrikai piacok sajátosságait” – fogalmazott az Afrikai Üzleti Tanulmányok Közép-európai Tudásközpont alelnöke.

Gondolatébresztő előadásában Pásztor Szabolcs az afrikai gazdaságot érintő értelmezésekről és félreértelmezésekről beszélt. Elhangzott, hogy az öt legdinamikusabban fejlődő országból négy Afrikában található. Az egy főre eső GDP terén a Dél-Afrikai Köztársaság vezet, míg az IMF előrejelzések szerint látványos lesz a gazdasági növekedés Ghánában, Elefántcsontparton, Etiópiában és Tanzániában is. A Közgazdaságtani és Nemzetközi Gazdaságtani Tanszék adjunktusa kifejtette, hogy a nyugati közgazdászok által elkövetett egyik fő hiba az eurocentrikusság. A nyugati gazdaságtani modellek, az amerikai és az európai példák nem feltétlenül alkalmazhatóak az afrikai gazdaság esetében. „Emellett nem megfelelőek a kutatási kérdések és válaszok sem, amely nagyban hozzájárul az afrikai növekedés félreértelmezéséhez” – hangzott el. Pásztor Szabolcs kihangsúlyozta a különbséget a study of economics és a study of economies között. Az utóbbinak lényegi eleme az afrikai gazdaságok pontos ismerete.

„Fontos kihangsúlyozni, hogy hatalmas a szakadék a valós gazdasági helyzetkép és a statisztikai nyilvántartások között” – fejtette ki Pásztor Szabolcs. Mivel a statisztikai nyilvántartások nem tartalmazzák az informális gazdaságot, így a valódi gazdasági hatások homályosak. A mai növekedés nagy része csak statisztikai fikció. Következtetésként a Közgazdaságtani és Nemzetközi Gazdaságtani Tanszék adjunktusa elmondta, hogy az afrikai gazdasági növekedést nem lehet elvitatni, azonban annak tényleges nagysága erősen kétséges. „A gazdaságok átalakulásával átértékelődik a piaci potenciál és az új versenyfutás résztvevői ebből szeretnének profitálni” – hangzott el. Lényeges lenne ugyanakkor egy sajátos afrikai közgazdaságtan és gazdasági narratíva kialakítása.

A felvetett gondolatokról kerekasztalbeszélgetés formájában tanácskoztak a meghívott szakértők. Kiss Judit, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézet munkatársa a statisztikák fontosságát emelte ki, ugyanakkor hozzátette, hogy a felmérések számos problémával küszködnek. „Gazdasági növekedés helyett inkább gazdasági fejlődésről kéne beszélni Afrika esetében” – fogalmazott. A gazdasági fejlődés külső tényezői közé a nyersanyagok iránti növekvő keresletet, a külföldi tőke növekvő érdeklődését, a segélyeket és a hazautalásokat sorolta fel. Belső tényezőként a beruházások növekedését említette. A magas növekedési ütemnek „ára” van a szakértő szerint és kérdéses, hogy ez mennyire tartható fenn.

Entz Boldizsár Péter saját tapasztalatait osztotta meg a résztvevőkkel, hiszen a tiszteletbeli ghánai főkonzul már gyerekkorában is élt az afrikai kontinensen. Kiemelte, hogy a függetlenedés után is erős – Ghána esetében is – a gyarmati kötődés. A külföldi befektetések nem feltétlenül segítő szándékúak, hanem egyszerűen az új piac vonzza őket.

„Afrikáért újra indult a verseny” – jelentette ki Tarrósy István. Ez a jelenség 2010 óta figyelhető meg markánsan. Ugyanakkor óriási a külső nyomás az afrikai államokon. A Pécsi Tudományegyetem docense szerint folyamatban van egy új afrikai imázs megteremtése, melynek jó hivatkozási alapjául szolgálnak a már említett, nem a valóságot tükröző statisztikai adatok. Politikatudományi megközelítésben a kormányzás jelentősége emelhető ki, mivel még mindig a patrónus-kliens rendszer érvényesül. „Ez lényeges kérdés lesz a jövőben, valamint egyre jobban jelen vannak a hadúr demokraták is” – fűzte hozzá.

Szöveg: Juhász Katalin

Fotó: Szilágyi Dénes


Címkék: Afrika vitaest