Közös agrárpolitikából származó kifizetésekről, az uniós joggyakorlatról, valamint a felmerülő szankcionálási és arányossági kérdésekről tartott pódiumbeszélgetést a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Kara, amelyet az MTA MAB Természeti Erőforrás- és Vidékfejlesztési Munkabizottságával és a CEDR – Magyar Agrárjogi Egyesülettel közösen szervezett az intézmény. Az esemény célja az volt, hogy a szakmai és tudományos közösség interaktív beszélgetés keretein belül a közös agrárpolitikából származó kifizetésekkel kapcsolatos uniós ítélkezési gyakorlat, valamint az Európai Bizottsághoz címzett, írásbeli reagálást igénylő kérdésekre adott válaszok elemzésével választ keressen arra a kérdésre, hogy a magyar kifizető ügynökség szankciós gyakorlata rendszerszinten összhangban van-e az uniós joggal.
Cseh Tibor tolmácsolta Jakab István, az Országgyűlés alelnökének, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége elnökének üzenetét, a MAGOSZ érdemi és szakmai észrevételeit. Kifejtette, hogy bár Magyarország nettó pénzügyi haszonélvezője, kedvezményezettje az Európai Uniónak, tény, hogy a csatlakozással részlegesen megnyílt az ország piaca, majd a földmoratórium lejárta után teljes mértékben nyitottá vált a tagállamok számára. „A régi tagállamok gyakorlatilag döntő többségében ellátják az élelmiszeriparukat, így a valós pénzügyi mérleg alapján Magyarország a tagállamok viszonyában nem nettó kedvezményezett, hanem gyakorlatilag semleges, sok esetben negatív” – világított rá. A 2020 utáni uniós támogatási rendszerrel kapcsolatban kiemelte, hogy jelentős struktúraváltás várható, amely a közös agrárpolitikát is érinteni fogja. Így Magyarország hatalmas kihívások előtt áll: „A jelenleg még zubogó, ám lassan elzáródó uniós pénzcsapokat maximálisan le kell hívni azért, hogy a magyar agrárium hosszútávon is versenyképes pályára állhasson” – mondta, majd ismertette, hogy ehhez elengedhetetlen a támogatási rendszer optimalizálása, az intézményrendszer átalakítása, valamint komoly tanácsadói bázis rendszer kialakítása. Felhívta a figyelmet, hogy a Kamara égisze alatt jelenleg közel 600 fős falugazdász munkálkodik. Forrásmaximalizálás véleménye szerint csak úgy érhető el, ha a vonatkozó mezőgazdasági pályázatokat, mint például a fiatal gazda pályázatot leegyszerűsítik, a csalókat kizárják, földhasználati jogosultság adminisztrációját egyszerűsítik, valamint a támogatási lehívását ésszerűsítik.
Dr. habil. Budai Balázs, az ÁKK Szakigazgatási és Szakpolitikai Intézet vezetője ismertette, hogy a NKE-n az agrárpolitikával kapcsolatos oktatás és kutatás az intézet égisze alatt zajlik. Rávilágított, hogy az agrárigazgatást jelenleg választható tárgyként vehetik fel a hallgatók a karon, azonban reméli, hogy hamarosan sikerül beépíteni a kötelezően választóható tárgyak közé. Kifejtette, hogy jelenleg hatalmas nyomás van a szakmán a forráslehívások maximalizálását tekintve. Ehhez elengedhetetlen a megfelelő szakmai felkészültség, így a hasonló konferenciák rendkívül hasznosak, hiszen teret biztosítanak a szakmai és tudományos egyeztetésnek.
„A közös agrárpolitika az egyik legjelentősebb politikája az Európai Uniónak. A költségvetés óriási része kerül ilyen formában felhasználásra: Magyarországra 12,3 milliárd euró, azaz közel 3700 milliárd forint érkezik. Ez hatalmas jelentőséggel bír mind az európai, mind a magyar mezőgazdaság számára” – hívta fel a figyelmet Győrfi Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Kiemelte, hogy a mezőgazdaság a jelenlegi támogatások nélkül fenntarthatatlan lenne, így óriási felelősség a források hatékony és gyors lehívása. Mivel hatalmas összegekről beszélünk, ezért a közös uniós intézmények szigorúan ellenőrzik a pályáztatási rendszert, és ha kell, szankcionálnak. A magyar kifizető ügynökség így kettős szerepet vállal, mivel egyrészt cél, hogy minél több forrást minél hatékonyabban osszanak szét a magyar agrárium pályázóinak, azonban meg kell felelni a szigorú európai követelményeknek is, az esetleges csalókat meg kell szűrnie a rendszernek.
A konferencia pódiumbeszélgetése során különböző, a magyar agráriumot érintő témát jártak végig a megjelent tudományos és gyakorlati szakemberek. A pódiumbeszélgetés három főbb vitapontot, valamint a témához kapcsolódó uniós joggyakorlatot, konkrét ítéletet járt körbe, amelyet Dr. Olajos István, a Miskolci Egyetem egyetemi docense, valamint Dr. Korom Ágoston, az NKE ÁKK tanársegédje állított össze. Főbb témakör volt a magyar támogatási rendszer átalakításának lehetőségei az Európai Unió bírósági gyakorlata és az Európai Bizottság válaszai alapján, kiemelt pont volt az intézményi változások kérdése a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal tekintetében, valamint az a kérdés, hogy hogyan érvényesülhet az egyenlő elbánás elve az ökogazdálkodásban. A sokszor heves tudományos vitába átcsapó pódiumbeszélgetést Dr. habil. Szilágyi János Ede, a MTA MAB Természeti Erőforrás- és Vidékfejlesztési Munkabizottságának elnöke vezette le, amelyben rész vett Olajos István és Korom Ágoston mellett Dr. Andréka Tamás, a Földművelésügyi Minisztérium főosztályvezetője, továbbá Gulyás Levente, a Magyar Államkincstár Közvetlen Támogatások Igazgatóságának főosztályvezetője is.
Szöveg: Podobni István
Fotó: Szilágyi Dénes