A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar (ÁNTK) Alkotmányjogi és Összehasonlító Közjogi Tanszéke konferenciát szervezett E-szavazás és levélszavazás - a közelmúltbeli és a jelenlegi választások európai tapasztalatai címmel április 25-én. Az eseményt négy ország szakemberei képviselték, hogy megvitassák e kérdéskört.
Elsőként Bartóki-Gönczy Balázs, az NKE ÁNTK tudományos dékánhelyettese köszöntötte a résztvevőket. Mint mondta, a konferencia témája fontos terület, mindenekelőtt a közvélemény bizalmának fenntartásában, ugyanis ha nincs bizalom a választási eljárások lebonyolításában, az akadályozhatja a demokrácia működését. Hangsúlyozta, hogy egyrészről az új technológiák hatékonyabbá és befogadóbbá tehetik a választási rendszert, ugyanakkor egyre több veszély – mint például a kibertámadások – üti fel a fejét ezen a területen.
Kemény Gábor, az NKE fejlesztési rektorhelyettese köszöntőjében úgy fogalmazott: mindig kihívás, hogy egy-egy voksolás hogyan megy végbe, főleg ha a modern technológiát hívjuk segítségül. Úgy látja, hogy a demokráciába vetett hit és a szabad választások összefüggnek egymással, e mellett szembe kell nézni azzal a kihívással, hogy egyre növekvő igény mutatkozik a társadalom oldalán a modern technológia használatára. Hozzátette: ezért nagyon fontos, hogy világos vélemények legyenek erről a témáról, és a szakemberek meg tudják vitatni a tapasztalataikat.
A köszöntő beszédek után Téglási András egyetemi docens, a Választás és Képviselet Kutatóműhely vezetője a konferencia moderátoraként, elsőként Robert Müller-Török professzort, a ludwigsburgi Közigazgatási és Pénzügyi Egyetem tudományos dékánhelyettesét kérte fel előadásának megtartására. A szakértő kifejezte örömét, hogy az eseményen négy ország képviselteti magát. Mint fogalmazott, a levélszavazás és az elektronikus szavazás témája napjainkban egyre sürgetőbb nemzetközi kérdéssé válik. A szakember kitért a 2023-as németországi szociális választásra, amelyben az online szavazás és a levélszavazás gyakorlatát mutatta be, hangsúlyozva az e-szavazási rendszerek előtt álló kihívásokat: példaként említette meg, hogy a különböző szoftverek egy része nem felel meg a követelményeknek az alapvető tervezési hibák miatt.
Nagy Attila, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke a magyar levélszavazás rendszerét ismertette, majd az elmúlt választások levélszavazásának tapasztalatait osztotta meg a jelen lévő szakértőkkel. Kitért a magyar választási rendszer és a jogi keretek bemutatására, majd megemlítette, hogy vannak bevezetett protokollok és jogorvoslati lehetőségek, amelyeket a hivatal dokumentál.
Erdősi Péter Máté, a Választás és Képviselet Kutatóműhely tagja az online szavazások során a minősített elektronikus aláírások használhatóságáról beszélt felszólalásában. A szakértő hangsúlyozta az elektronikus aláírások és azok technológiai hátterének megértésének szükségességét, majd kitért a digitális átláthatóság kérdésére. A gyakorlati alkalmazásokról szólva, kiemelte a minősített elektronikus aláírásokra vonatkozó európai rendelet.
Az előadások után panelbeszélgetésen az említett szakemberek mellett Ondrej Mital, a kassai Pavol Jozef Šafárik Egyetem tanára, Gregor Wenda, az ausztriai Szövetségi Belügyminisztérium Választási Főosztályának vezetője és Kiss Márton, az NVI elnökhelyettese fejtették ki gondolataikatt az alternatív szavazási lehetőségekről. Hangsúlyozták, hogy az új technológiai eszközök és az átláthatósági intézkedések ellenére a közvélemény bizalma az e-szavazásban továbbra is kihívást jelent, jelezve, hogy évtizedekbe telhet, amíg ezt a fajta szavazási módot széles körben elfogadják. Utóbbinál azonban aggályként felmerült egyebek mellett a szavazók adatvédelme. A szakemberek ugyanakkor aggodalmukat vetették fel a levélszavazás titkosságával kapcsolatban, és megemlítették, hogy azok egy része gyakran (körülbelül 15 százalékuk) érvénytelen.
Szöveg: Harangozó Éva
Fotó: Szilágyi Dénes