A magyar-izraeli kapcsolatok fejlődéstörténete

A Nemzetközi Jogi TDK látta vendégül Novák Attila történészt, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem EJKK Molnár Tamás Kutatóintézete tudományos főmunkatársát, a tel-avivi magyar nagykövetség korábbi diplomatáját. Az előadásból a hallgatók képet kaphattak a magyar-izraeli kapcsolatokról és azok fejlődéstörténetéről. Novák Attila emellett kitért az izraeli magyarság helyzetére, valamint az előadást követően elemezte a 2022. november 1-jén lezajlott izraeli parlamenti választás eredményeit és ennek kapcsán latolgatta annak a magyar-izraeli kétoldalú viszonyra gyakorolt lehetséges hatásait. Az Izrael-szakértő történész a rendezvény zárásaként hallgatói kérdésekre is válaszolt, melynek során a diplomáciai tevékenység egyes gyakorlati kérdéseiről is szó esett.  

A valaha kétszázezer fősre becsült izraeli magyar közösség több kivándorlási hullám eredményeképpen alakult ki, tagjai, illetve felmenőik a Kárpát-medence valamennyi magyarlakta régiójából érkeztek az ország területére. A soát (holokauszt) követően az 1950-es évek elejéig körülbelül 10-15 ezer magyar vándorolt ki Izraelbe, a következő exodusra az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése után került sor, ekkor 1964-ig újabb megközelítőleg 20 ezren hagyták el Magyarországot. Szomorú érdekesség, hogy a két ország közötti megállapodás értelmében Izraelnek négy részletben másfélmillió dollárt kellett a Magyar Népköztársaság számára fizetnie annak érdekében, hogy a kivándorolni szándékozók egyáltalán elhagyhassák Magyarországot. A magyar állam már 1948-ban elismerte Izrael államiságát és a két ország ugyanebben az évben fel is vette egymással a diplomáciai kapcsolatokat, sőt, hamarosan követségek létesítésére is sor került. Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc szovjetek általi vérbe fojtása miatt az akkori miniszterelnök, Golda Meir utasította a nem sokkal korábban kinevezett izraeli követet, hogy késleltesse megbízólevelének magyarországi átadását. Ennek oka az volt, hogy Izrael az 1956-os szabadságharcosokkal szimpatizált, kevéssé ismert tény például, hogy a vajdasági Magyarkanizsán született világhírű izraeli-magyar grafikus, az izraeli reklámipar „atyja”, Dan Reisinger (Reisinger Iván) az ’56-os hősök tiszteletére egy plakátot is készített, amit aztán az ENSZ rendelkezésére bocsátott. A hatnapos háború (1967) miatt Magyarország és a Varsói Szerződés többi tagországa (Románia kivételével), megszakították Izraellel a diplomáciai kapcsolatot, amelyet magyar-izraeli viszonylatban csak 1989-ben állítottak helyre. Szintén a kapcsolatok normalizálását jelezte, hogy Antall József miniszterelnök már 1990-ben leszögezte, hogy a kivándorlás „legitim opció”, azaz Magyarország azt többé nem akadályozta, igaz nem is bátorította. A magyar-izraeli viszony a rendszerváltást követően egyértelműen felívelő pályára állt, a politikai kapcsolat mellett a gazdasági és kulturális együttműködés is töretlen. Izrael számára Magyarországot nem „csak” a helyi zsidó közösség és az izraeli magyarság teszi fontossá, hanem annak NATO- és EU-tagsága is.

Az 2022. november 1-jén lezajlott izraeli választások eredményeképpen új kormány alakul majd a közel-keleti országban, amelyet ismét a jobboldali Likud elnöke, a korábbi kormányfő, Benjámin Netanjáhu vezet majd, aki ezzel hatodik miniszterelnöki ciklusát kezdheti meg egy koalíciós kabinet élén.

 

Szöveg: Tóth Norbert