A hálózattudomány aktuális kérdései

A Hálózattudomány aktualitásai címmel rendezett tudományos konferenciát a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) közel öt éve működő Hálózattudományi Kutatóműhely október 5-én. A tanácskozás egyúttal az idei Európai Kiberbiztonsági Hónap tudatosító kampány egyetemi nyitó rendezvénye volt, amelyhez az NKE 2016 óta minden évben számos eseménnyel csatlakozik az Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség kezdeményezésére.

Megnyitó előadásában Deli Gergely, az NKE rektora méltatta a Hálózattudományi Kutatóműhely elmúlt időszakban végzett tevékenységét, amelynek a tudományos kutatásban elért eredményei nem csupán a közszolgálat számára hasznosíthatók, de a korábbi évek építkezésének hatására a hallgatók is beépítették kutatásaikba a hálózatelmélet módszertanát. „Az egyetem számára ez a legnagyobb eredmény, hiszen a hallgatókért dolgozunk, minden egyetemi munka annyit ér, amennyi ebből a hallgatókra is hatással van” – fogalmazott a rektor.

A konferencia plenáris előadásai közül Gál András Levente külön üdvözölte a hallgatói panelt. Előadásában a közigazgatási eljárásjogi modellezés és a szervezeti informális-formális kapcsolatok példáin keresztül mutatta be a közigazgatás számára az új kihívásokat.

Szócska Miklós, a Semmelweis Egyetem dékánja az orvosi alkalmazási célokat ismertette, felhívva a figyelmet arra, hogy e területen lépéselőnyben van hazánk. A képalkotó diagnosztikai és a védőoltások hatásait vizsgáló hálózattudományi módszerekkel működő legújabb fejlesztéseket mutatta be, melyek emberi életeteket menthetnek meg.

Veres Péter, a Miskolci Egyetemen működő hálózattudományhoz kapcsolódó logisztikai és a földtudományi eredmények mellett a hallgatóknak nyitott Hálózattudományi Szakkollégiumot mutatta be, amely a jövőben az NKE partnerintézménye lesz.

Palla Gergely, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tudományos tanácsadója az adatvizualizáció kapcsán elért legújabb nemzetközi eredményeiket mutatta be, melyek hatékony eszközök a zajos adatok és a hiányos adattáblák modellezésében. A vizualizáció mögött olyan összefüggéseket igazoltak, amelyek a predikció kapcsán hasznosítható.

A korábbi évekkel szemben az idei konferencia a plenáris ülést követően három párhuzamos szekcióban folytatta a tanácskozást, a hálózattudomány sokszínűségéből következően roppant változatos témában folytatott kutatások bemutatásával.

A két kutatói és egy hallgatói tagozatban többek között az Alkotmánybíróság határozatainak hálózatos vizsgálatáról, a vasúthálózat modellezésről, a COVID-19-hez kötődő álhírekről, illetve a kriminalisztika és hálózattudomány kapcsolódásáról hallhattak előadásokat az érdeklődők.

 

Szöveg: Auer Ádám és Bányász Péter

Fotó: Szilágyi Dénes