Fizikai erőszakot szülhet az online szerveződő gyűlölet

Az álhírek és a gyűlöletbeszéd aláássák a közszférába, a választott vezetőkbe vetett állampolgári bizalmat, ezért a jelenség elé gátat szükséges vetni – hangzott el a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Ludovika Főépületében megszervezett nemzetközi konferencián.

Az immár hagyományos Central and Eastern European e|Gov and e|Dem Days elnevezésű konferencia idei előadássorozatát Gyűlöletbeszéd és az álhírek – fátum vagy megoldandó probléma? címmel rendezték meg szeptember 22-23-án. A konferenciának 2014 óta az NKE ad otthont, társszervezésben a partnerekkel.

Deli Gergely, az NKE rektora a Széchenyi Díszteremben tartott megnyitón elmondta, minden évben kíváncsi arra, milyen témából merít a konferencia. Okosvárosok, kiberbiztonság, pandémia vagy éppen a gyűlöletbeszéd, mind komoly társadalmi hatásokkal járó jelenségek. Arra pedig különösen büszke, hogy egyetemünk kutatói minden évben ki tudnak állni a nemzetközi konferencia közönsége elé, és saját eredményeikkel bővítik a résztvevők látókörét. A rektor hangsúlyozta, hogy az egyetem elkötelezett az értékes külföldi kapcsolatok ápolására, a nemzetközi együttműködések erősítésére, e törekvést pedig erősíti a jelen konferencia is.

Köszöntőjében Iris Rauskala, a ludwigsburgi Államigazgatási és Pénzügyi Egyetem rektora megerősítette, a konferencia olyan nagyszerű hagyomány, amelynek folytatódnia kell, hiszen hozzájárul annak finomhangolásához, hogy hogyan érdemes képezni a közszolgákat Európa-szerte. A kutatói seregszemle témái mindig ráéreznek azokra a problémákra, amelyek az európai társadalmakban is fókuszba kerülnek. Az idei témafelvetés pedig kimondottan súlyos. Ennek alátámasztására elmondta, Ausztriában öngyilkosságot követett el az a doktornő, akire az oltásellenesek gyűlöletcunamija zúdult. Azt is megemlítette, hogy egyre nehezebb fiatalokat rávenni, vállaljanak közszolgálatot, vegyenek részt a közéletben. Valaha a köz szolgálata nemes feladat volt, ezért érdemes megvizsgálnunk, hogy mit kell átalakítani a képzési programokban, hogy e jelenség megváltozzék.

A konferencia nyitó előadását a svéd Kristoffer Tamsons, az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának írott, Gyűlöletbeszéd és álhírek hatása a helyi és regionális választott képviselők munkakörülményeire című jelentés jelentéstevője tartotta. Kiemelte, a jelenség minden európai országot érinti. Sajnos hosszú ideig alábecsültük a választott vezetőket érő gyűlöletbeszéd és a velük kapcsolatos álhírek hatását, noha ez bénító hatással is lehet a kormányzatokra, így veszélyezteti a helyi, a regionális és a nemzeti demokráciát. A kezdetben az online térben szerveződő támadások végül valódi erőszakos cselekményeket szültek Franciaországban, Ausztriában és Németországban is. A dezinformáció legtöbbször névtelen, ám biztosan koordinált, legtöbbször az a célja, hogy veszélyeztesse az európai életformát. Sajnos alkalmas arra is, hogy megingassa az állampolgárok hitét és bizalmát az államban, a helyi és a nemzeti döntéshozókban.

Hozzátette, a nemrégiben az Európa Tanács elé került jelentés immár cselekvést sürget. Noha a véleményszabadság fontos alapjog, egyre inkább szükséges kriminalizálni a gyűlöletet. Új stratégiákat kell találni, hogy felfedezzük és megfelelően kezeljük az újra és újra elburjánzó álhíreket. Támogatást kell nyújtani az áldozatoknak, új eljárásokra, útmutatásokra és kommunikációs segítségre van szükség már helyi szinten is a választott vezetőknek és közszolgáknak. Szintén oktatni kell a fiatalokat, hogy képesek legyenek felfedezni az álhíreket és elhatárolódni a gyűlöletbeszédtől. Ennek kapcsán biztatónak nevezte, hogy idén ennyi szakembernek van mondanivalója a témában.

 

Szöveg: Sarnyai Tibor

Fotó: Szilágyi Dénes


Címkék: CeeGov