E címmel immár negyedik alkalommal rendezte meg a Balkán-konferenciát a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar (ÁNTK) Európa-tanulmányok Tanszéke november 16-án az NKE Ludovika Főépületében.
Megnyitójában Ördögh Tibor, a szervező tanszék docense elmondta: e téma iránt nagy az érdeklődés, ezt a doktoranduszok és a konferenciára jelentkező szakértők magas száma is jelzi. E mögött az a kettősség áll, hogy noha e régió a szomszédunkban van, belső viszonyairól mégis keveset tudunk. A válság mindig egyben lehetőség is – emlékeztetett Ördögh Tibor –; a rendezvényen megvizsgálják, mely balti állam milyen választ adott a kihívásokra. A tavalyihoz hasonló módon az idei előadásokból is tanulmánykötet születik majd.
Harangozó Dániel, a Külügyi és Külgazdasági Intézet külső szakértője a Balkán-tanulmányok kutatói hálózat elindításáról beszélt, amelynek elsődleges célja, hogy – eleinte informális keretben – a kutatók és munkáik láthatóságát növelje, majd pedig közös publikációk születhessenek. A tervek szerint egy weboldal is létrejön majd a kutatók és érdeklődők számára, addig pedig közös Facebook-csoport és levelezőlista indul. Az érdeklődők jelentkezését a harangozo@balkanstudies.hu címen várják.
A koronavírus és a (katonai) semlegesség kérdése a Balkánon című szekcióban Pintér Attila belgrádi magyar nagykövet rávilágított: bár az uniós csatlakozás folyamata fékeződött, a kínai és orosz befolyásszerzés nem olyan intenzív, mint amilyennek tűnik. Eközben számos külpolitikai tényező kedvezőtlenül alakult Szerbia számára. Ilyen az amerikai elnökválasztás eredménye – Trump megengedőbb volt Koszovó kapcsán -, melynek egyik folyományaként egy szándéknyilatkozatot kellett aláírnia Szerbiának, amelyben az USA kemény feltételeket támasztott: 5G hálózatot például csak ellenőrzött forrásból szerezhetnek be (tehát Kínából aligha), Jeruzsálemben pedig külképviseletet kell nyitnia. Összességében ugyanakkor a Balkánnal kapcsolatban csak annyi érdekli Washingtont, hogy ne kerüljön orosz és kínai befolyás alá.
Míg Németország az első számú, az olaszok a kettes számú külgazdasági partner, addig a franciák szerepe nem jelentős és Kína is kevésbé fontos, mint az EU tagállamok. Az orosz gazdasági befolyás a fegyverbeszerzések dacára csökken, Törökország szerepe pedig még kevésbé lényeges. Így van ez annak ellenére, hogy a vakcinadiplomácia másra engedne következtetni, hiszen Szerbia nagyon sok kínai és orosz vakcinát vásárolt – s azokkal ellátta a macedónokat, a montenegróiakat és a bosnyákokat is, ily módon erősítve régióbeli pozícióját.
Lőrinczné Bencze Edit, a Kodolányi János Egyetem tanszékvezető főiskolai tanára a horvát helyzetről számolt be: 2015-től állt az ország növekedési pályára, ezt akasztotta meg a pandémia. A válságot elsőként szakmai szempontok alapján kezelték, a gazdasági vetülettel csak később foglalkoztak, akkor a fogyasztók megőrzésének előtérbe helyezésével. Ennek keretében bértámogatásokat, szociális intézkedéseket léptettek életbe, módosították a Munka törvénykönyvét is. Járulékcsökkentés, adócsökkentés segítette még a fogyasztás csökkenésének megakadályozását.
Az euró bevezetése érdekében a konvergencia kritériumok kapcsán szigorú politikát folytattak, ezt az idei 2,2 százalékos infláció jelzi is. A GDP tavaly 8 százalékkal esett vissza, idén ugyanilyen mértékű bővülés várható. A munkanélküliség folyamatos gondot jelent, de a 2015-ös 16 százalékról immár 7,5 százalékra mérséklődött. A turizmus tavaly drámaian visszaesett, idén azonban ismét magához tért.
A konferencián a továbbiakban szó esett még Szerbia katonai semlegességének kérdéséről, az államok gazdaságainak teljesítményéről, a koszovói helyzetről, valamint a politikai helyzetről is.
A konferenciáról részletesebben ITT olvashatnak.
Szöveg: Kovács Lilla
Fotó: Szilágyi Dénes