Covid-19 és az álhírek

A koronavírus járvánnyal összefüggő álhírekről és az ezekkel kapcsolatos kutatásokról beszéltek szakértők az NKE Hálózattudományi Kutatóműhely soron következő online rendezvényén. A tavaly ősszel indult előadás-sorozatban eddig olyan témákról volt szó, mint például a mesterséges intelligencia, a kiberbiztonság vagy a bírósági hivatkozási hálózat vizsgálata.

Bevezető előadásában Bereczky Nikolett, a Hadtudományi Doktori Iskola hallgatója elmondta, hogy a kutatóműhelyben az internetes portálok közötti híráramlást vizsgálták úgy, hogy ritka szókapcsolatokat kerestek, az úgynevezett n-grammok segítségével. Így fel lehet térképezni, hogyan jut el az egyik hír A-ból a B-be. Pollner Péter, az ELTE tudományos főmunkatársa kutatásmódszertani kérdésekről beszélt, de szólt például arról is, hogy egy információs lánc esetében általában mindig van egy olyan felhasználó, aki a híd szerepét tölti be és úgymond átviszi az információt (akár álhírt) az egyik netes közösségből a másikba.

Bányász Péter a koronavírussal kapcsolatos állampolgári attitűd vizsgálatáról beszélt. Az egyetemi adjunktus szólt arról, hogy számos összeesküvés-elmélet létezik például arról, hogy honnan eredhet a covid-19 vírus, ezek egyike eszerint az egy vuhani laborból szabadult el és jutott el a világ szinte minden országába. Ez például jelentősen befolyásolta a pandémia megítélését, és felerősítette a járványszkeptikusok hangját. Ehhez kapcsolódó hír, hogy Joe Biden amerikai elnök arra utasította a titkosszolgálatokat, hogy folytassanak részletesebb vizsgálatot a koronavírus-járvány eredetének kiderítésére. Bányász Péter az esettanulmányok kapcsán elmondta: kulcsszó- és szentiment analízis segítségével a többi között vizsgálták az 5G hálózat és a pandémia kapcsolatáról szóló álhíreket, amelyek a kutatás szerint számos európai országban, így hazánkban is jelentős aktivitást jelentettek a közösségi médiafelületeken, leginkább a facebook-on és a twitter-en. Hasonlóan népszerűek voltak azok a bejegyzések is, amelyek arról szóltak, hogy az oltással microchipeket juttatnak be az emberek szervezetébe. Bányász Péter szerint, ha az emberek többsége hitelt ad ezeknek az álhíreknek, az jelentősen csökkentheti az oltási hajlandóságot az egyes országokban. Négy különböző koronavírus vakcinával (AstraZeneca, Moderna, Szputnyik, Sinopharm) kapcsolatos híreket vizsgáltak a kutatásban. A brit-svéd oltóanyag kapcsán egyértelműen megfigyelhető volt a közbizalom csökkenése azon hírek hatására, amelyek a vérrögképződéses halálesetekkel hozták összefüggésbe az oltást. Bányász Péter szerint komoly gazdasági és politikai érdekek is állhatnak az AstraZeneca-val kapcsolatos bizalomcsökkentés mögött. A tavaly januártól idén februárig tartó kutatás azt is megállapította, hogy Magyarországon különösen nagy az elutasítottsága ennek a vakcinának, de globális összehasonlításban ez igaz a másik három oltóanyagra is.

Szöveg: Szöőr Ádám