Az 1700-as évek elejéről olyan történet szül napjainkban is érdekes legendákat, amely Jókai Mór „A lőcsei fehér asszony” című regényének főszereplőjéről, Géczy Juliannáról és a felségárulási perét lezáró kivégzéséig vezető útjáról szól. Ezt a történetet és annak továbbélését ismerhették meg Barna Attila egyetemi docens online előadásában az NKE ÁNTK Állam- és Jogtudományi Tanszék Tudományos Diákkörének rendezvényén.
A kuruc családból származó és kuruc nemeshez (Korponay János) feleségül menő Géczy Julianna „kétfelé hallgató, mindig két tűz között élő asszony volt” – fogalmazott Barna Attila jogtörténész, aki előadásában a nemesasszony 1714-es kivégzésének hátterét mutatta be. A történet számos, szeretőként is felbukkanó befolyásos férfiról, de mindenekelőtt egy olyan ambiciózus nőről szólt, aki a családja és birtokainak védelmében folytatott harca során a „történelem őrlőkövei közt” végezte. Lőcse szép asszonyának végzetét az 1709. évi trencsényi Rákóczi-vereség okozta: azzal vádolták meg, hogy feladta a várost az osztrákoknak, aminek legjelentősebb bizonyítéka Andrássy gróf admirális generálishoz fűződő intim viszonya volt. Barna Attila felhívta a figyelmet arra, hogy maga II. Rákóczi Ferenc is erre utalt emlékirataiban: „Sohasem tudtam meg részleteket, de úgy látszik, hogy Andrássy bárót az ő kedvese vette rá arra, hogy egy titkos ajtón beeressze az ostromló németeket.” A fordulópont azonban akkor következett be, amikor a kuruc tisztek állítólagos, 1712-es szervezkedésében Korponayné helyezkedni kezdett – hangsúlyozta a jogtörténész, aki arra is utalt, hogy „a peres ügyeket mindig fenntartással kell kezelni, hiszen sosem tudhatjuk, ki és miről mondott igazat.” Miután az asszony saját magát és a családját is „belekeverte” az újabb lehetséges összeesküvésbe, császári parancsra elfogták.
Barna Attila előadásában szólt a Géczy Julianna felségárulási perére kiválasztott ideiglenes bíróságról és a kínvallatás különböző módszereinek elrendeléséről is. A történet továbbélése egyrészt Jókai Mórhoz köthető, aki a Thaly Kálmántól kapott eredeti források alapján dolgozott 1884-ben, illetve ahhoz is, hogy Géczy Julianna „olyan kétkulacsos politikát folytatott, amely végül a vesztét okozta”- tette hozzá az előadó.
Szöveg: Pap Melinda