Van mit ünnepelnünk, hiszen az Európai Unió létezik és van jövője minden problémája ellenére is – hangzott el a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa-napi online eseményén. Az Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar által szervezett, a Ludovika TV stúdiójából közvetített műsorban európai uniós tapasztalatokkal is rendelkező szakemberek, oktatók és hallgatók mondták el véleményüket az európai integráció folyamatáról és a kontinens jövőjéről.
Robert Schuman 1950. május 9-én Párizsban egy új politikai és gazdasági együttműködést vázolt fel Európa számára, amely lehetetlenné teszi a háborút a kontinens országai között. Az akkori francia külügyminiszter egy olyan intézmény felállítását szorgalmazta, amely összefogja és irányítja Európa országainak szén- és acéltermelését. A párizsi szerződést 70 évvel ezelőtt, április 18-án írták alá. Az idei Európa-napi esemény az elmúlt hét évtized eredményeinek és tapasztalatainak összegzése mellett a jövő nagy kihívásaira fókuszált a Nemzeti Közszolgálati Egyetem online rendezvényén.
Koltay András rektor köszöntőjében Schumant idézve elmondta: az integráció nem lehet csupán gazdasági és technikai vállalkozás, szükség van egy lelki összetartó erőre és a közös eszmények szolgálatában álló politikai akaratra. Arra hívta fel a figyelmet, hogy az integráció és az önállóság egymás mellet kell, hogy létezzen, az egyetem feladata pedig, hogy ennek a gondolatnak az eszmei, tudományos, szakmai alapjait hitelesen adja át az újabb generációknak. „Ezen a szimbolikus születésnapon egyszerre kell emlékezni az integráció eredetére, értékbeli alapjaira, az integrációt megalapozó történelmi eseményekre és társadalmi tényezőkre, valamint a nemzetállami szuverenitás megőrzésének fontosságára is”- hangsúlyozta Koltay András.
Koller Boglárka nemzetközi rektorhelyettes szerint az európai egység gondolata arra a koncepcióra épült, hogy inkább a tárgyalóasztalnál vívják meg a küzdelmet Európa népei, mint a csatatéren és a gazdasági növekedés is csak az együttes erőfeszítés árán érhető el. Elhangzott, hogy Schuman hitt a nemzetek felettiség eszményében, de nem úgy, hogy az majd helyettesíti az addigi szoros nemzeti kötelékeket, felváltja a nemzeti identitásokat, hanem úgy, hogy a tagállamok között létrejön egy nemzetek feletti szolidaritás. Martonyi János volt külügyminiszter arról szólt, hogy az elmúlt 70 év története az egyedülálló eredmények és sikerek, de egyben a kihívások, dilemmák, ellentétek, kudarcok és a válságok története is. Szerinte a közép-európai nemzeteknek, így nekünk, magyaroknak is nagy szerepünk van az európai identitás megőrzésében, de „csak akkor tudunk magyarok maradni, ha európaiak vagyunk, és csak akkor tudunk európaiak maradni, ha keresztények maradunk”.
Az Európa jövőjéről szóló beszélgetésben Navracsics Tibor volt uniós biztos, az NKE intézetvezetője azt mondta, hogy van mit ünnepelnünk, hiszen az Európai Unió létezik és minden problémája ellenére van jövője is. Az integráció mindenképpen egy sikertörténet, hiszen a két világháború után kialakult egy olyan konfliktuskezelési, érdekegyeztetési mechanizmus, amelynek köszönhetően egy alapvetően békés, a gazdasági prosperitás szempontjából pedig kifejezetten sikeres 70 évet tudhat maga mögött a kontinens. Az uniós intézményrendszerrel kapcsolatban elmondta: az nem alkalmas arra, hogy rövid időn alatt döntéseket hozzon, ugyanakkor a gazdasági újjáépítési csomag tető alá hozása kapcsán jól vizsgázott, hiszen gyorsan megindulhatnak a programok, ami óriási segítség a tagállamoknak.
Trócsányi László európai parlamenti képviselő szerint ma még nem beszélhetünk teljes európai egységről, ehhez tovább kell folytatni az integrációt. Ebben a vasfüggöny lebontása nagyon fontos pillanat volt, ami megmutatta, hogy 40-50 év alatt mekkora szakadék alakult ki Európa bizonyos részei között. A volt igazságügyi miniszter arról is szólt, hogy a pandémia egyik nagy tanulságaként az európai intézményrendszernek a jövőben nagyobb figyelmet kell fordítani egy válság-előrejelzési rendszer kiépítésére, működtetésére.
Zupkó Gábor, az Európai Bizottság magyarországi képviseletvezetője a most induló, Európa jövőjéről szóló konferencia kapcsán elmondta: örvendetes, hogy ezentúl az európai polgárok közvetlenebbül is beleszólhatnak Európa jövőjének alakításába, ami az uniós intézményrendszer legitimitását is erősítheti.
A műsorba élőben jelentkeztek be Brüsszelből szakemberek, politikusok. Győri Enikő európai parlamenti képviselő szerint most az egyik legfontosabb feladat, hogy Európa hogyan tud a jövőben ellenállóképesebb, versenyképesebb lenni, ahol a polgároknak könnyebb az életük és nincsennek olyan veszélyeknek kitéve, mint például a mostani járvány. Várhelyi Olivér uniós biztos az integráció folytatása kapcsán elmondta: a következő bővítési hullám célja a Nyugat-Balkán. Az Európai Bizottság szeretné felgyorsítani a csatlakozási folyamatot, ezt a célt szolgálja a térséget érintő mintegy 30 milliárd eurós költségvetésű gazdasági-szociális újjáépítési terv is. Az elkövetkező évek egyik nagy uniós projektjéről, a zöld és digitális átállásról Baranyai Gábor nagykövet beszélt. A Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviselete munkatársa szerint a pandémia kezelése mellett ez jelenti most az EU fő politikai zászlóshajóját. „A zöld és digitális átállás egy nagyon jelentős átalakítása az egész európai világképnek és a mindennapoknak is”- tette hozzá a szakember, aki szerint azonban egyelőre még nem látható, mennyire lesz működőképes a projekt.
Az Európa-napi műsorban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói is elmondhatták véleményüket Európa jövőjéről, valamint Beethoven Örömódáját is meghallgathatták az érdeklődők egy rendhagyó előadás formájában.
A műsor teljes egészében visszanézhető ezen a linken.
Szöveg: Szöőr Ádám
Fotó: Szilágyi Dénes