NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM
Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar

Amerikai vendégprofesszor az ÁNTK-n

Az amerikai családjog különféle szempontjairól beszélt a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott előadásában María M. Pabón, a New Orleansi Loyola University professzora. A College of Law korábbi dékánja az Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar Civilisztikai Tanszék és a Magyary Zoltán Szakkollégium által alapított Magánjogi Kutatóműhely rendezvényén szólt a jogterület aktualitásairól.  

María M. Pabón főbb érdeklődési területei közé tartozik a családjog, a bevándorlási jog, a multikulturalizmus és a diverzitással összefüggő kérdések a jogi szakmában, valamint a női ügyvédek helyzete. Több szervezet, köztük a Hispanic Lawyers Association of Louisiana, elnöke, az American Law Institute választott tagja és számos rangos elismerés birtokosa. Az egyetemi hallgatóknak tartott előadásában felvázolta azokat a hatásokat, amelyek Louisiana állam jogrendszerét érték az évszázadok alatt. A francia gyarmatot a spanyolok szerezték meg, amelyet újabb rövid francia uralom követett, mielőtt megvették volna az amerikaiak, így a francia, a spanyol és az amerikai jog keveredik ennek a tagállamnak a jogában. A louisianai jogrendszerben, amerikai tagállam lévén, az esetjognak nagy szerepe van, ugyanakkor a törvényi szabályozás is jelentős. Erre jellemző, hogy a tagállami szabályok mellett erőteljesen jelen vannak a szövetségi szintű jogszabályok is, amely családjogi viszonylatban például az azonos neműek közötti házasságnál kerül előtérbe.

Az előadó nevezetes eseteket is hozott fel példaként az előadásában. Ilyennek tekinthető a családjog területén a Zablocki-, valamint a Loving-ügy, amelyeknek jellegzetes tételmondata szerint a házasságkötés alapjog, amelyet a tagállam megfelelő indokolás nélkül nem korlátozhat. Ilyen korlátozás lehet például a mormon egyháznál elfogadott többnejűség, amely az amerikai jog közrendi klauzuláját sérti, a vallásszabadságot, annak gyakorlását felülírja a közrend, ezért nem elfogadott az erre történő hivatkozás. A házasságkötést megelőző vagyonjogi szerződések tekintetében megváltozott a korábbi bírósági hozzáállás: az volt az álláspont, miszerint ezek nem elfogadhatóak, csak elősegítik a válásokat, ezzel szemben ma már ezek a szerződések, amennyiben az alapvető szerződési jogi szabályoknak megfelelnek, megköthetőek.

A Sosna vs. Iowa ügy középpontjában a váláshoz szükséges várakozási idő állt, amelynek az alkotmányossága volt a kérdés. A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy nem ütközik az amerikai alkotmányba, mert a felek az idő eltelte után fel tudják bontani a házasságot és újraházasodhatnak. A válásra vonatkozóan korábban csakis valamelyik fél hibájából kerülhetett sor (pl. hűtlen elhagyás, szabadságvesztés), a jelenkorban elegendő a felek ebbéli megállapodása is.

A kiskorú gyermekek elhelyezésével összefüggésben a louisianai Polgári Törvénykönyv 12 tényezőt tartalmaz, amelyek mérlegelésével, figyelembe véve a gyermek legjobb érdekét, kell meghatározni, hogy a házasság felbontását követően a gyermekek mely szülőnél kerüljenek elhelyezésre. Ezek között van például az adott szülő iránti szeretet, ragaszkodás, a neveléshez szükséges erkölcsi környezet, a szülő fizikai és mentális egészsége.

Az öröklési joggal kapcsolatos kérdéseket is megemlített még az előadó, így például a végrendeleten alapuló öröklés lehetőségét, amelyet kiegészít a törvényen alapuló öröklés, alapvetően a rokonok és a házastárs örökölhet ilyen jogcímen. Az élettársak – a magyar joghoz hasonlóan – akkor örökölhetnek egymás után, amennyiben ilyen tartalmú végrendeletet alkottak.

Szöveg: Dúl János

Fotó: Szilágyi Dénes